A keddi BL-játéknap vaskos meglepetésekkel szolgált nekünk, joggal várhattuk, hogy ezúttal már a gólgazdag mérkőzések sem maradnak el. Annál is inkább, mert legutóbb az E-H csoport négyes körüli meccsenkénti gólátlaggal lepett meg bennünket. A fiúk a tekintetben kopírozták a két héttel ezelőtti fordulót, hogy ezúttal is az Aalborg-Villarreal kettősé volt a legtöbb gólt hozó találkozó, ám a 6-3 azért nem 2-2... E mellett már eltörpülnek olyan tények, mint a Zenit első BL-sikere, a Real csapnivaló hazai teljesítménye, s a tegnapi játéknap fényében azon sem lepődtünk meg, hogy az angol tandem nyeretlen maradt.

Az E jelű négyesben a Villarreal továbbjutni készült tegnap, s kilenc perc híján csaknem teljesítette is elképzelését. A legutóbb triplázó Llorente ezúttal kezdő volt, ám ezúttal csak gólpasszig jutott, míg csatártársa Rossi remek játékkal jelezte: nem akar kiszorulni a kezdőcsapatból... A Villarreal Nihat nélkül is brillírozott elöl, hisz a nem éppen gólerősségéről ismert Guille Franco is betalált. Ám hiába a sziporkázó támadójáték, ha hátul -eddig nem jellemző módon- rendkívül sebezhető Pellegrini csapata. Bár Due gólja vitatahatatlanul a forduló legszebbje volt, a Diego Lopez kapujára száguldó 11 lövés jelzi a nem éppen ideális védőmunkát. A riválisok számára azonban ez csak fokozhatja a Sárga Tengeralattjárótól való félelmet: Sennáék határozottan gyenge formájuk ellenére is simán állnak a lábukon a BL-ben és a bajnokságban egyaránt. Tovább azonban még nem jutottak... (AaB-Villarreal CF 2-2)

Mint ahogyan a ManUnited sem, pedig ha valakinek, akkor a Ferguson-fiókáknak illett volna pontot tenni az ügy végére. A harmatgyenge Celtic eleddig gólt sem szerzett a BL-ben, s a mostani meccsen sem szerzett - volna. Ha a címvédő kapuját nem Ben Foster védi. Az egykoron ígéretesnek induló portás, mára egy elvétve lehetőséget kapó potyagép lett, meg lennénk lepve ha ezt a Sir nem venné észre. Mindenesetre rút napok várnak a Vörös Ördögökre, ha a jövő évnek a Kuszczak-Foster tandemmel vágnak neki... A 74-26 %-os labdabirtoklásra azonban büszkék lehetnek a vendégek, mint ahogy 30 kapuralövésükre is. A vörösök valószínűleg letudták idei leggyengébb meccsüket a sorozatban, így aztán nagyon rossz úton jár az, aki temeti őket. A csoportelsőség tuti, s ha a szerencse is beüt, akkor a negyeddöntőben jöhet a Sporting. (Celtic-MU 1-1)

Az Arsenal meg végképp nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, hisz nem pofozta bucira a rendkívül erőtlen Fenerbahcét. A törököknek úgy néz ki idén nagyobb volt a füstjük, mint a lángjuk, hiszen ezúttal is a nem annyira lekes kiscsapat szerepét játszották el. Aragónes jobb lett volna, ha az EB-dicsőség után inkább otthon marad a nyugdíjat várni, mert a törökök játékát elnézve teljesen egyértelmű, hogy edzőkérdés van Isztambulban. A játékoskeret alapján azért egy Porto-Dinamo kettőssel el lehetett volna bírni... Az ágyúsok keretét a sérülések mellett a sorozatterhelés is amortizálja, de a törökök legyőzése a minimum követelmény egy olyan cspattól, amelyik (v)érmes reményeket táplál a sorozatban. Furcsa kimondani, de most úgy érezzük az Arsenalnak jót tenne egy év kiruccanás az UEFA-kupában. (Arsenal-Fenerbahce 0-0)

A Porto megmentette a menthetőt Kijevben, így kedvezőbb helyről várhatja a foltatást, mint az ukránok. Az biztos, hogy ez a legjobb Dinamo a Sevcsenko-Rebrov tengely óta, de az még korántsem biztos, hogy ez elég a továbblépéshez. Ezen a szinten ugyanis már alapkövetelmény nem gólt kapni a 92. percben, főleg nem olyat, amilyet a hazaiak kaptak. 2 a 2 elleni szituációt engedni a cselgépekből álló portugál (brazil, argentin etc...) primadonnák ellen, egyet jelent a biztos halállal. Lucho Gonzalezről meg eddig csak elképzelni tudtuk hogy van olyan hülye butus, hogy gólörömért kiállítsák, most már tudjuk, igazunk volt. Ferreiráék viszont könnyen lehet hogy ezért esnek ki... (Dinamo Kijev-FC Porto 1-2)

A Fiorentina is csak magának köszönheti ha kipottyan a csoportból, ugyanis aki két mérkőzést is képtelen előnyből megnyerni, az egy hatmeccses sorozat után könnyen a süllyesztőben találhatja magát. A Viola pedig pontosan ugyanezt csinálta, megspékelve a mindenki által legyalult Steaua elleni haza x-szel. Lehet, hogy az olaszok nem elég jók még a legjobb 16-ba jutáshoz, de ennek ellenére ebből a csoportból ez simán összejöhetett volna. A Bayern házi göllővőlistáját pedig Borowski vezeti. Többet nem is fűzünk hozzá... (AC Fiorentina-FC Hollywood Bayern 1-1)

A Lyon sikeresen átlépte a Steauát, ezzel bizonyítva, hogy a Fiorentina még nem érett az egyenes kieséses szakaszra. Juninho a Riviéráról varrta be a vezető gólt, nem is csodáljuk, hogy Becali el akarja adni a hálóőrét. Mondhatnánk, hogy magyar szemmel milyen jó ilyen hátul látni a Steauát, viszont akárhogy csűrjük-csavarjuk, a románoknak már alanyi jogon van főtáblás helyünk... Továbbjutni azért még jó darabig nem fognak, sőt így legalább az UEFA-ban sem tudják gyűjtögetni a koefficienst. Ki van ez találva. (OL-Steaua 2-0)

A Zenit végre megszerezte első sikerét a BL-ben, hát mint mondjunk nem ekkorra vártuk. A BATE idegenbeli legyőzése eredetileg a legminimálisabb elvárás volt az oroszoktól, ám a hazai mérkőzés helyzetkihasználása után... Végre megjött az eszük, mint ahogy Advocaatnak is: bolond lenne hazajönni bagóért, hogy esetlegesen fél év után krúgják, mikor Szibériában milliárdokért igazolgathat, és még egy bajnoki hatodik helyért sem birizgálják a csőrét. Danny és a harmincmillió eurós vételár sokáig nem hagyott bennünket nyugodtan aludni, de azért a gólja előtti cselsorozat sokat megmagyarázott... A Zenit ezzel a győzelemmel elérte, hogy Madridban tétmérkőzést játszhasson, bár az valószínűleg másokat nem hagy majd nyugodtan aludni. (BATE-Zenit 0-2)

Például Bernd Schustert. A tejfekszőke mester a napokban többet őszülhetett, mint Ranieri az elmúlt 15 évben, ugyanis csapata csapnivaló (sic!) teljesítménye semmit sem javult. Del Piero példáaul legszebb napjait idézően bolondította hol Cannavarót, hol Heinzét, hol mindkettőjüket egyszerre. Az első gólnál például Cannavaró vagy annyira betojt, hogy nem tudta hol a kapu, vagy direkt takarta ki Cassilas elől a labdát... A szabadrúgásgólnál pedig cak azon csodálkoztunk, hogy hogy bírta ki röhögés nélkül a jö öreg Sanyi. Cassillas gyakorlatilag beállt a sorfal mögé, miközben a labdába csak egy egyeneset kellett rúgni, hogy akadálytalanul jusson a kapuba. A Juventus úgy egyébként semmit nem csinált, de amit mégis, azt nagyon jól. A mérkőzés csak azt erősíthette meg mindenkiben, hogy a két együtte köszül jelenleg egyik sem tartozik a kontinens közvetlen élmezőnyébe. Sem formája, sem játékoskerete alapján. A Juvénál legalább valami felefelé mutató tendenciát vélünk fölfedezni, hiszen évről-évre erősödnek, de a Real szisztémája úgy ahogy van rossz. Világklasszis Nistelrooyon és Cassillason kívül egyáltalán nincs a csapatban, és az már csak halb a tortán, hogy az elmúlt két esztendő sikerei (amelyek inkább a Barca kudarcai voltak) félrevezették a vezetést. Ez a Real egész egyszerűen nem üti meg az angol és olasz topklubok mércéjét sem játékoskeretet, sem taktikát illetően. A továbbjutás ettől még persze meg lesz, de ha a BL győzelem a cél, akkor idén is lesznek tányércsapkodások a Bernabéuban. (Real Madrid CF-Juventus 0-2)